Mi is valójában a törökfürdő, hamam?
A török és arab térségben a közfürdőket hammámnak vagy hamamnak nevezik, a szó eredeti jelentése “forró”.
Az iszlám kultúrában rendkívül nagy jelentősége van a tisztálkodásnak, hiszen a vallás kötelezően meghatározza, hogy egy nap hogyan, mikor és hányszor kell rituális mosdást végezni. Ezek a tisztálkodási szertartások jellemzően az imádságokat előzik meg.
A törökfürdőket a római, és a bizánci fürdők mintájára építették korábban, bár az idők folyamán sokat változott a felépítésük.
A klasszikus felosztás szerint általában három részből álltak: az elsőt, az öltözőteremet egy keskeny folyosón keresztül lehetett megközelíteni, majd innen egy kis átmeneti helyiség vezetett a fürdőterembe.
Ennek közepén állt az a márványlap, amely a vendégek masszírozására szolgált. Ebben a helyiségben a fal mentén mosdómedencéket létesítettek, amelyekből le tudták magukat hűteni a vendégek. A nagyobb fürdőkben ebből a teremből kisebb kamrák is nyíltak.
A budapesti helyszínek közül három számít klasszikus törökfürdőnek, a Veli bej, a Rudas és a Király gyógyfürdő. Emellett Egerben működik egy nagyon népszerű, lényegét tekintve eredeti állapotában fennmaradt hamam.
Veli bej fürdő
A főváros III. kerületében található fürdő építését 1575-ben fejezte be Szokollu Musztafa budai pasa. Korai feljegyzések alapján tudható, hogy már Attila és Árpád fejedelem is táborozott a területen, a IV. Béla által behívott johannita lovagok pedig ispotályt üzemeltettek a helyszínen. Mátyás király uralkodása idején már fürdőnek adott helyet a terület.
Az itt felszínre törő forrás vizét 1804-ben egy orvosi bizottság tudományosan is megvizsgálta, és miután bebizonyosodott, hogy valóban gyógyvízről van szó, a fürdő fokozatosan az ország egyik legnépszerűbb gyógyközpontjává vált.
Gróf Marczibányi István 1806-ban az Irgalmasrendnek adományozta a rekonstruált épületet. Alig negyven évvel később a fürdő épületeit lebontották és Hild József tervei alapján átépítették, majd az 1970-es években kezdődő kórházépítési munkálatok miatt két épületrész kivételével mindent lebontottak.
2004-ben teljesen felújították a fürdőt, és az akkori ásatási munkák során a 400 éves épület korábban fel nem tárt elemeit is megvizsgálták a régészek. Így találtak rá az eredeti padlóburkolatra, a festett vakolatra, a vízvezeték- és csatornarendszerre és a fürdőt tápláló kútra. Egy középkori temető maradványa, edények és malomkövek is előbukkantak a föld alól.
Ma a fürdő öt medencéből áll: a nyolcszögletű központi medence 36-38 °C fokos, a másik négy önálló fürdőfülke különböző hőfokú.
A Veli bejben van továbbá két gőzfürdő, masszázs és zuhanyok jéggéppel, finnszauna és infraszauna, jacuzzi, Kneipp-sétáló és egy úszómedence is.
A fürdő területén igénybe vehető továbbá a Tangentor-kádas kezelés, amely kizárólag orvosi javaslatra, kezelőszemélyzettel működik, valamint a Hydroxeur-kádas kezelés, amely önállóan használható.
Elérhetőségek itt: http://www.irgalmasrend.hu/site/velibej/ltalnosinformcik
Rudas törökfürdő
Az Erzsébet híd budai hídfőjénél található Rudas gyógyfürdő egykori török nevén a zöldoszlopos fürdő forrásait 1292-ből származó okirat említi először az úgynevezett alhévízi források között.
A Rudas története
Az Anjou-királyok korában is keresett gyógyforrásnak számított az itteni. Az eredeti fürdőt Ali budai pasa 1556-ban javíttatta ki, majd Szokollu Musztafa építtette át.
Ekkor, a török időkben épült a nyolcszögletű medence és a félgömb kupolával fedett oszlopos medencetér, ami ma is az épület fő magját képezi.
A következő nagy bővítésre a 19. század közepéig kellett várni, amikor a főváros Ybl Miklós tervei alapján régi törökfürdőhöz kád- és kőfürdőt építtetett, és egy 15 szobából álló szállodát is létrehozott. Az új bővítések jelentős része sajnos később Budapest második világháborús ostroma alatt pusztult el.
1916. áprilisától a terület alatt lévő Hungária forrás vizét palackozva is forgalomba hozták és mintegy 90 éven keresztül Harmatvíz néven árulták. Az ásványvíz-palackozó üzeme a szálloda kevéssé használt tereiben kapott helyet.
A helyszínt 1933-ban nyilvánították gyógyfürdővé. A második világháborúban súlyosan megsérült az épület, ezért 1951–től Tőkés György tervei alapján építették újra. Később ugyanitt egy kórházi osztályt is létrehoztak. Az ivócsarnokot 1965-ben, az uszodarészt 1986-ban állították helyre. 2012-ben a fogadócsarnok, majd az épület homlokzatát és tetőszerkezetét restaurálták, az 1800-as évek végi állapotnak megfelelően.
2014-ben egy wellness-részleggel is bővült a Rudas, amelyben több új medence és egy szaunavilágot kapott helyet, a teraszon pedig egy termálvizes jakuzzit alakítottak ki.
A Rudasé a város legmelegebb gyógyvizes medencéje
A Rudas fürdő Budapest legmelegebb, 29°C-os gyógyvizes uszodájával rendelkezik. Itt található a főváros ugyancsak legmelegebb gyógyvizes medencéje, amely 42 °C-os. A gőzfürdőben három meleg vizes, egy langyos és egy hideg vizes medence található.
A Rudas fürdő közelében 21 meleg vizű forrás van, a legnagyobbak az Árpád I., II., III., a Beatrix, a Mátyás, a Gül Baba, a Török, a Kossuth, a Kara Musztafa és a Rákóczi, valamint Hygieia és a Diána. Az ivócsarnokban az Attila- (kénes), a Hungária- (hidrogénkarbonátos) és a Juventus-forrás (rádiumos) vizéből lehet inni.
A radioaktív hévíz tartalmaz nátriumot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátot és szulfátot, továbbá a fluoridion-tartalma igen jelentős. Ezért a fürdőt elsősorban az ízületek degeneratív betegségeivel, idült és félheveny ízületi gyulladással, porckorongsérvvel, idegzsábával, valamint a csontrendszer mészhiányával küzdők számára ajánlják.
A törökfürdő a férfiak részére hétfőn, szerdán és csütörtökön 6-20 óráig, pénteken 6-10.45-ig látogatható, a nők számára kedden 6-20 óráig van nyitva. A koedukált részleg pedig pénteken 11-20, hétvégén pedig 6-20-ig látogatható.
Elérhetőségek, további infók: https://www.rudasfurdo.hu/torok-furdo
Király fürdő
Budapest egyik legrégebbi törökfürdőjének építését Arszlán budai pasa 1565-ben kezdte el és Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nincs közvetlen melegvíz bázisa azért, hogy egy esetleges ostrom idején is biztosítva legyen a fürdés lehetősége a várfalon belül. Vizét akkor, és ma is a Lukács Fürdőből nyerték. Az épület a König család birtokába került 1796-tól, akik a műemléki elemek megőrzésével építették újjá. Nevét később a család magyarra fordított nevéről kapta. A II. világháború alatt az épület jelentősen megrongálódott, felújítására 1950-ben került sor.
A fürdő rekonstrukciós munkák miatt jelenleg évek óta sajnos zárva tart. Korábban privát családi kádfürdőt és szaunás kádfürdőt, valamint a fürdő udvarán egy meleg vizes kültéri medencét is építettek hozzá. Ezen kívül három gyógymedence, egy öt fős jakuzzi, és egy merülőmedence is várta a vendégeket, a gőzkamra, hőlégkamrák és napozókert mellett.
A felújított fürdő nyitását 2023-ra ígérik.
Az egri törökfürdő
Az egri fürdő török medencéje az épület legrégebbi területe: 1610 és 1617 között, a török hódoltság alatt épült, a fürdő többi részét pedig az évszázadok alatt fokozatosan építették hozzá. Különleges az 1980-ban felújított kupola, amelyet mintegy 200 000 aranyozott mozaik díszít.
A törökfürdő jelenleg hat medencével, valamint wellness és gyógyászati szolgáltatásokkal várja az Egerbe látogatókat.
A vidéki Magyarországon egyedüliként fennmaradt törökfürdő azért is különleges, mert radonos gyógyvize három medencét tölt meg, és a Török medence alatt lévő forrásokból tör fel.
Elérhetőségek: https://torokfurdo.egertermal.hu/
+1: Az elfeledett Rác fürdő
Ez a budapesti fürdő a környéken élő szerbekről, vagyis a „rácokról” kapta a nevét. A nyolcszögletű kupolacsarnok a török hódoltság idejéből származik. Az épület épen megúszta Buda visszavételét, majd a tulajdonosváltásokat követően 1860-ban ómoraviczai Heinrich Nepomuk János orvos és fürdő-tulajdonos vette meg.
A fürdőt Ybl Miklós tervei alapján 1864–65-ben felújították, majd 1869–70-ben romantikus stílusú medencékkel bővítették ki.. 1890-ben az Ördög-árok lefedése és a Tabán alsó részének feltöltése miatt a korábbi háromból kétszintessé alakították.
A második világháborúban súlyosan megsérült épületet 1963-ig ideiglenesen felújították, de az évek során állapota egyre csak romlott. 1998-ban elkészültek a fürdő fejlesztési tervei, de a felújítás csak 2010-ben készült el, végül azonban soha nem nyitott meg. Jelenlegi állás szerint az újra helyreállított fürdőt 2022. novemberére nyitják ki.
A 8000 négyzetméteres fürdő a tervek szerint 14 medencével, törökfürdővel és az Ybl Miklós tervezte zuhanycsarnokkal áll majd a látogatók rendelkezésére. Emellett egy 67 lakosztályból álló ötcsillagos szálloda is várja majd a vendégeket a strand mellett.
A Rác fürdő legrégebbi része az 1572-ben épült török kupola.
Ez a rész nagyon jó állapotban maradt fenn az évszázadok során, így eredeti formájában sikerült helyreállítani. A feltárások során a medencetér lépcsői is előkerültek a falak, boltívek és ablaknyílások mellett.
A Rác fürdő víze
A Rác fürdőt a közvetlenül a törökfürdő alatt feltörő kénes Nagy- és a Mátyás-forrás látta el gyógyvízzel. A víz kalciumot, magnéziumot, nátrium-hidrogén-karbonátot, szulfát-kloridot, illetve nátrium- és fluorid-iont is tartalmaz.
A gyógyvíz a fürdőbe tervezett kezelésekkel hatásos lehet az ízületi bántalmakkal, gerincmegbetegedésekkel, porckorongsérvvel, idegzsábával, keringési zavarokkal szemben, valamint az asztmás megbetegedésekkel küzdők számára.